Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is
Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is
„Davis mindenben meglátja az irodalmat, legyen az az elhunyt hobbijait felsoroló gyászjelentés, a szavak, amelyeket a házunkban lévő tárgyakból hallunk ki használat közben, vagy épp egy nőstény macska nem túl eseménydús élete. A kötet néhány novelláját Davis saját, valamint barátai és családtagjai álmai inspirálták, tizenhárom történet pedig Gustave Flaubert leveleinek felhasználásával készült."
Sebastian Barry: Végtelen napok
Sebastian Barry: Végtelen napok
„Costa-díjas regényében az ír McNulty család történetét meséli el Sebastian Barry. Hőse, az alig tizenhét éves Thomas McNulty a nagy éhínség elől menekül Amerikába, ahol nemcsak munkát, de új családot is talál."
Salman Rushdie: Quichotte
Salman Rushdie: Quichotte
"Kevés rafináltabb, ütősebb és jobban átgondolt könyv jelent meg az utóbbi időben, mint Salman Rushdie Quichotte-ja, amely egyszerre erős Don Quijote-parafrázis, különös világú pikareszk és kínosan találó szatíra a 21. századról."
Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted
Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted
„A román szerző önéletrajzi ihletésű regénye pár nap történetére korlátozódik: a rendszerváltó forradalom idejére. Ez az azonban jócskán kitágul, feldúsul a főszereplő emlékeivel, töprengéseivel, voltaképpen két idősík tevődik egymásra: 1989 decemberének jelene és a katonai szolgálat közelmúltja. Tudatfolyam, süvítő golyók, matematika."
Rumena Buzsarovszka: A férjem
Rumena Buzsarovszka: A férjem
„Rumena Buzsarovszka fiatal macedón szerző, akinek novelláskötete tizenegy hosszabb-rövidebb történetet tartalmaz. A kötet valójában nem a férjekről, hanem sokkal inkább a feleségekről szól; egyszerű, átlagos, mindennapi életekről, amelyek nagyon ismerősek lehetnek az olvasó számára. A környezet- és lélekrajz remek, a nők szinte lelépnek a lapokról, miközben a mai Macedónia változó hétköznapjai is kirajzolódnak körülöttük."
Amitav Ghosh: A puskakereskedő legendája
Amitav Ghosh: A puskakereskedő legendája
Kocsis Árpád regényében egy takarítóbrigád mindennapjait követhetjük nyomon. Ragyog a padló, fényesedik a korlát, portól könnyebbül az ablakkeret. Letisztulnak a mondatok.
Éric Vuillard: Napirend
Éric Vuillard: Napirend
„(...) a Napirenddel úgy sikerült a francia szerzőnek a II. világháború mára már igen-igen elkoptatott témájához nyúlnia, ami messze kiemeli őt a mezőnyből."
Yoko Tawada: Egy jegesmedve emlékiratai
Yoko Tawada: Egy jegesmedve emlékiratai
Három medve emberbőrben vagy három ember medvebőrben meséli el a maga viszontagságait a japán–német írónő kacskaringózó regényében. És szembesít bennünket kisstílű nagyravágyásainkkal és nagyívű kicsinyességeinkkel.
Sjón: CoDex 1962
Sjón: CoDex 1962
„A CoDexben gyakorlatilag bekezdésenként cserélünk műfajt, mondjuk egy giccses szerelmi jelenetből pornóba, innen thrillerbe, onnan szürrealista prózába, majd szimpla realizmusba csöppenünk. És még csak pár oldalt haladtunk… Hogy ennek van bármiféle értelme, többletjelentése? Vagy csak egy jól kivitelezett posztmodern ujjgyakorlat? Na, ezen én is sokat töprengtem az első két egység során, hogy a végére aztán persze kitisztuljon a kép."
Bak Róbert
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája
„A ritka szelídséggel és humorral elmesélt történet, amely Japán változó évszakaiban játszódik, az élet váratlan fordulatainak csodáját és örömét mutatja be.
Arra tanít, hogy tudjuk, mikor adjunk, és mikor kapjunk."
Mark Haddon: A Delfin
Mark Haddon: A Delfin
„Olyan tehát A delfin, mint egy nagy, összegabalyodott cérnagombolyag, amit rétegről rétegre kell lefejtenünk, hogy eljuthassunk a közepéig, és végre kiegyenesítsük a szálat. Sorsok fonódnak egymásba időn és téren át, gyakran nem lehetünk biztosak benne, éppen kinek a szemszögéből is látjuk az eseményeket (...)."
Valeria Luiselli: Elveszett gyerekek archívuma
Valeria Luiselli: Elveszett gyerekek archívuma
„A szöveg legnagyobb erőssége tehát talán ez a pulzáló, ezernyi sejtből összeálló szövegtest, amely legalább ugyanennyi különböző hangon idézi meg a múltat, beszélget vele, reflektál rá. A másik pedig (ha csak egyet kell kiemelnem), a gyermeklélek ábrázolása. A tízéves fiú és az ötéves kislány éppen olyan színes, és ugyanannyira élő alakjai a történetnek, mint felnőtt társaik, sőt, talán még inkább."
Margaret Atwood: Az ehető nő
Margaret Atwood: Az ehető nő
„Az ehető nő cselekménye, nyelve, humora, témaválasztása, megoldásai ugyanis időtlenek. A hatvanas évek kanadai nagyvárosában játszódó történet nem csupán azért releváns, mert egy fiatal lány a főhőse, akivel könnyű azonosulni. Atwood már ebben a könyvében mindenféle baki nélkül, a rá oly jellemző, egyszerűségében lenyűgöző nyelvvel járja körül ugyanazokat a témákat, amelyek későbbi könyvei központjában is állnak. "
J. M. Coetzee: A barbárokra várva
J. M. Coetzee: A barbárokra várva
„Katartikus regény egy kevésbé ismert Nobel-díjas írótól. Nem könnyed és kellemes, azonban olvasmányos: a sztori fordulatos, nyitott, és alapos lélekrajzot nyújt – a narrátornak, az előretolt helyőrség bírájának nagyon emberi alakját."
Nagy Zsófia könyvtáros ajánlója
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb
Nem hallottam még a szerzőről, a könyv címét nagyon eredetinek találtam, a fülszöveget pedig nagyon csalogatónak. Így hát hála a könyvtárnak, alighogy találkoztam a könyv címével, néhány nap múlva már hazafelé tartott velem.
Nagyon jó döntés volt, mert ez a mindössze 160 oldalas olvasmány annyira belopta magát a szívembe, hogy nagyon sajnáltam, amikor véget ért, hogy csak ennyi volt. Bár meglehet, hogy az ütősségét a rövidsége és a szerző stílusa adja, és ezért így volt jó, ahogy volt."
Annie Ernaux: Lánytörténet
Annie Ernaux: Lánytörténet
„Annie Ernaux Lánytörténete merész vállalkozás: egyaránt próbálja a jelen és a múlt felől olvasni az 58-as lányt, és szövegre fordítani az Én eddig elhallgatott, megbúvó részét. Annie Duchesne története testképekből álló, darabolt album, inkább kérdés, mint válasz, saját farkába harapó kígyó. Rekurzivitása egyszerre erénye és vétke. A szerző és az olvasó együtt ér az album végére, ám az ember és a tett közötti űr mindkettejüknek jobbára bevehetetlen marad."
2022-ben Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat.
Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást!
Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást!
„Nekem külön tetszett a viszonylagos műfaji sokszínűség: vannak itt némileg szépirodalomba hajló történetek, mindennapi történések, rövid sztorik, anekdoták, kiforgatott állatmesék, borszakértés, bulvárújságok szalagcímei, jellegzetes FB posztok kifigurázása, de persze csak éppen annyira, hogy feltűnjön, mennyi idiotizmus fér bele abban az online világba, amiben szinte mindenki eltölt több kevesebb időt a hét minden napján…"
Marilynne Robinson: Háztartás
Marilynne Robinson: Háztartás
„Miután Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként elhintette, hogy a kedvenc kortárs irodalmi művei között szerepel a Gilead, tovább növekedett a Marilynne Robinson munkásságát övező figyelem. A legtöbben a Pulitzer-díjas író regénytrilógiájáról (Gilead, Lila, Itthon) beszéltek, ám létezik a szerzőnek egy 1981-ban megjelent első könyve is, amelyet sokan szintén igazi mesterműnek tartanak. Az árván maradt Ruth és Lucille hipnotikus erejű története, a Háztartás."
Han Kang: Növényevő
Han Kang: Növényevő
„Erős, felkavaró kisregény, de legalább ennyire emlékezetes a szépsége. Témájában hű a címéhez, emellett több aktuális erkölcsi-filozófiai trendet lehet kihallani belőle."
Nagy Zsófia könyvtáros ajánlója